ELTÉRŐ TANTERVŰ TAGOZAT

(2017/2018)

2017. szeptember első hetében mi is az új iskolába költözhettünk. A gyerekek gyorsan megismerkedtek az új épülettel, játékokkal az udvaron. Az izgalmas kezdés után szeptember 18-án egy csodálatos napot tölthettünk el az ÉFOESZ szervezésében a Budapesti Állatkertben.

A környezettudatos nevelés számunkra is nagyon fontos, ezért az október 4-i papírgyűjtésen igen aktívak voltunk. Nyolcadik osztályosainknak „izgalmas” volt az ősz:  október 23-án a városi ünnepségen szerepeltek a többi tanulóval együtt, majd október 27-én Kecskeméten jártak a Pályaválasztási Kiállításon és a Planetáriumban is látogatást tettek. Majd a helyi szavalóversenyen vettek részt november 23-án.

Ezután a KKMIRF által szervezett bűn- és baleset megelőzési programon voltak a kecskeméti Hírös Agórában december 5-én. December 6-án a Mikulást vártuk, a kisebbek rajzokkal, verssel és énekkel készültek. December 13-án „Luca Kupán” vettek részt tanulóink: Radics Ramóna Rozália 8.d, Radics Dorina Ágota 6.d, Berény Zoltán 6.d, Lakatos Adrián 6.d, Patai Dávid 6.d, Kosiczki Viktor 4.d, Radics Tibor Dávid 5.d és Radics Renáta 4.d  mutathatta meg foci tudását. A kupán a környékbeli eltérő tantervű iskolák tehetséges foci csapatai vettek részt. December 13-án az iskolában megrendezett „Gáspár Roadshownak” is vendégei voltak nyolcadik osztályosaink.

2018. március 5-én Kiskőrösön szervezett „Szerencsés Teréz” emlék szavalóversenyen iskolánkat képviselte Radics Ramóna Rozália 8.d, Radics Dorina Ágota 6.d, Juhász Attila 8.d, Patai Virgínia 3.d, Radics Renáta 4.d, Kosiczki Viktor 4.d osztályos tanulók. II. helyezést ért el Radics Renáta 4.d, Radics Ramóna Rozália 8.d osztályos tanuló különdíjat kapott szép szavalatáért.

Április 7-én szombaton felléptünk az „Együtt a Nebulókért!” jótékonysági esten az izsáki tanulókért, ami nagyon jól sikerült. Május 23-án, amíg a 6. és 8 osztályos tanulók a kompetenciamérésen vettek részt magyarból és matematikából, a 3-4-5. osztályosokkal Kiskőrösre kirándultunk. Ismerkedtünk a menetrendszerinti buszon való viselkedéssel, hogyan kell jegyet venni, utazni. Megnéztük Petőfi Sándor szülőházát és szobrát a téren. Ittunk a gyógyvizes kútból, fagyiztunk a „Reál címkékből” összegyűjtött pénzből és megmozgattuk a gyerekek izmait egy modern játszótéren. Május 25-én „Zoli robot” látogatott meg bennünket. A gyerekek a MONDO kártyák segítségével tanultak azokról a helyzetekről, ahol jogsérelem érheti őket. A „Képes vagy megvédeni magad” Alapítvány segítségével jött létre a program. Júniusban egészségnapon és környezettudatos magatartásra nevelő napokon vehettünk részt az iskolában. Június 16-án elbúcsúztunk 8. osztályos tanulóinktól. Egy tartalmas és izgalmas tanévet zárhatunk.

Terecskei Zsoltné

gyógypedagógus

 

 

(2016/2017)

Az iskola eltérő tantervű tagozatának tanítási órán kívüli életéről szeretnék beszámolni, mert fontosnak tartjuk mindannyian, akik itt tanítunk, hogy az ismeretek elsajátítása, a tanulás segítése mellett egyéb képességek javítása is feladatunk…. Éppen ezért kiemelt feladataink közé tartozik a tanulók szociális fejlesztése is.

Ahhoz, hogy a szociális kompetencia kialakuljon, egyik előfeltétel az, hogy az egyén pozitív önértékeléssel és környezetével kapcsolatos pozitív attitűddel rendelkezzen. Ez a fejlődés főként gyermekkorban befolyásolható. A társas fejlődés olyan kétoldalú folyamat, amellyel a gyermekek egyszerre integrálódnak közösségükben és differenciálódnak, mint külön álló egyének. Az egyik oldala a szocializáció, amely során a gyermekek megtanulják a társadalom normáit és értékeit.

Másik oldala a személyiségalakulás, amikor a gyermekek eljutnak azokhoz a sajátos érzés- és viselkedésmódokhoz, amelyekkel a változatos körülményekre reagálnak. Nyilvánvalóan fő színtere a család, a család után az iskola és az általa közvetített szociális értékek. Az iskolai légkör, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása, a tanulási források biztosítása, a személyközi kapcsolatok mind fejlesztő hatással bírnak. Ha ezeket jól aknázzuk ki és kihasználunk minden adódó lehetőséget, akár tanórán kívül is, melyen keresztül a gyermekeket sokszínűen fejleszthetjük, bizton állíthatom, hogy alkalmazkodóbb és az életben könnyebben boldogulni tudó felnőttek válhatnak belőlük.

·         Szeptemberben, húsz fővel idén is átélhettük a három napos balatoni élményt, ezúton Zánkán, melyet az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány és Erzsébet-program pályázatának elnyerésével kaptunk meg. Ismét felejthetetlen emlékek gyűltek a szívünkben. Köszönjük a támogatásokat, e nélkül nem ment volna.

·         Miután hazajöttünk, színes ötletekkel, kézügyességünket és fantáziánkat beleadva izgatottan készültünk a XXXI. Izsáki Sárfehér Napok keretében rendezett jótékonysági vásárra. Mind a készülődés, mind az eredmény egyaránt izgalmas volt a tanulók számára.

·         Ezt követően nagyszabású papírgyűjtésben vettünk részt, melynek igazi haszna júniusban mutatkozott meg.

·         November 11-én továbbtanulási kiállításra utaztunk Kecskemétre. Szerencsére a buszon jutott még hely a nyolcadikosok mellett a 7. és 8.d osztálynak is. A kiállítás önmagában is érdekes volt, azonban ezután jött csak az egyedülálló élmény, miszerint megcsodálhattunk egy pompás műsort a Planetáriumban, végén egy szuper látványos lézer-showal.

·         Bennünket sem hagyott ki a Mikulás december 6-án. Bízunk benne, hogy jövőre is lesz szerencsénk találkozni vele, mert nem csak a kicsiknek, de a nagyoknak is hozott sok-sok finomságot.

·         Néhány 8.d osztályos tanulóval december közepén Dunavecsére mentünk iskolalátogatás, továbbtanulás-, és üzemlátogatás ügyben. A kirándulás eredményesnek mondható, mert négy fiú jelentkezését idén tavasszal el is fogadta az intézmény, gépészet szakon.

·         Ebben a tanévben is vállaltunk műsorrészt az iskolai karácsonyon. A tavalyi siker még élénken élt a csoportban, ezért kellő motivációval két külön műfajban is megmutathattuk magunkat. Örömmel mondhatjuk, hogy a közönség szeretete idén sem maradt el. A meglepetésünk ez alkalommal egy karácsonyi dal jelnyelven történő előadása volt. Hogy hitelesek legyünk, ezért Gál Franciska, a SINOSZ megyei vezetője tanította be a csoport apraját, nagyját. Három alkalommal jött el hozzánk nagy szeretettel, elsősorban érzékenyítés céljából. Tudom, hogy ezzel is többek lettünk és örülünk, ha tudtunk tovább adni belőle.

·         Január 20-án, az első alkalommal megrendezésre kerülő Irodalmi Kávéház-ban jártunk, „Az én versem” címmel, a magyar kultúra napja alkalmából. A kezdeményezésnek óriási sikere volt és nagyon boldog vagyok attól, hogy bennünket is megtalált. Én személy szerint érdeklődtem a rendezvény iránt és örömmel vettem tudomásul, hogy három tanítványom önszántából csatlakozott hozzám. Elmondhatom, hogy e rendkívül színvonalas esten a diákok is remekül szerepeltek. Ezúton szeretném megköszönni a szervezőknek, hogy lehetőséget biztosítottak számunkra.

·         Minden évben részt veszünk a FODISZ által meghirdetett sportrendezvényeken. Idén rendhagyó dologban volt része a tagozatos diákok közül hét tanulónak. A XVII. Medves-kupa Nemzetközi Téli Ifjúsági- és Diáksport kétnapos találkozóján vettünk részt Salgóbányán, február 24-25-én. Bár hó nem volt, ettől függetlenül érdekes és kihívást jelentő versenyszámokban (pl. rönkfutás, evezőpad, darts) próbálhattuk ki magunkat. Nagyon jó eredményekkel büszkélkedhetünk sőt, volt, amiben kiemelkedően szerepelt a csapat. Ezúton köszönjük Gréczi tanár úrnak, kísérőnknek az odaadó segítségét.

·         Március 27-én emlékezni és megmérettetni mentünk Kiskőrösre, az első alkalommal megrendezésre kerülő Szerencsés Teri-emlékversenyre. Mivel szeretik a gyermekek a szép verseket, a tagozatról hat tanuló bátran vállalta, hogy képviseli iskolánk eltérő tantervű tagozatát. Dicséret illeti a résztvevőket, mert fegyelmezetten és méltón öregbítették iskolánk hírnevét, nem mellesleg szép eredményekkel tértünk haza.

·         Még fel sem ocsúdtunk, máris újabb lehetőség kínálkozott, hogy közreműködjünk egy közös és szép ügy érdekében. Április 1-én, szombaton a Tanítók Alapítványa az Izsáki Iskoláért alapítványi, jótékonysági délutánt szervezett. Újra működött az összefogás, semmi esetre sem szerettünk volna kimaradni e remek ötletből, annak okán sem, mert mi sokat köszönhetünk a kuratóriumnak. Több alkalommal nyújtott anyagi támogatást részünkre, ami azért bír nagy jelentőséggel, mert e nélkül a segítség nélkül, mi nem juthattunk volna el sok, számos élményt nyújtó helyre. Köszönjük támogatásukat és a lehetőséget a színpadon!

·         Az ezt követő hétvége sem múlt el kaland nélkül. Meglehetősen fájdalmas és szokatlan élményekkel gazdagodtunk Fülöpszálláson. Négy önként jelentkező tanítványom szegődött mellém sporttársnak, gyaloglótársnak, úgy is mondhatnánk, kiléptek komfortzónájukból, és a Három Határ Teljesítménytúra 15 km-es szakaszán találtuk magunkat. A kedvezőtlen idő sem szegte kedvünket, kitartóan és jó hangulatban tettük meg a távot időn belül. Csak gratulálni tudok a gyermekek kitartásához.

·         Jövőre is lesznek ballagó diákjaink, őket is foglalkoztatja a szakmatanulás gondolata. Bár a tavaszi szünetre esett a „Szakmák Éjszakája” program, ennek ellenére mi autóba ültünk és megcéloztuk Kiskunfélegyházát. A rendezvényen rálátást kaptunk eddig ismeretlen szakmákra, izgalmas volt közülük kipróbálni néhányat. Az ott töltött két-három óra benyomása igazi felnőttközeli gondolatokat indított el néhány tanuló fejében. Felnőttként is remekül éreztem magam, boldog voltam attól, ahogyan a gyermekekre hatott.

·         A Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon én minden alkalommal képes vagyok valami szépségre, különlegességre rácsodálkozni. Eldöntöttem, osztálykirándulásra, tanulmányi kirándulásra idén elviszem az osztályom tanulóit. Némi önerővel és támogatással eljutottunk május 4-én. Várható volt, hogy mindenki megtalálja az érdeklődési körének megfelelő munkagépet, állatot, stb. Volt ott minden, vadászat, halászat, beszélő papagáj, lovas bemutató, malacok és tehenek, óriás nyulak és kakasok, még tehenet is fejtünk. Feldolgozni sem egyszerű azt a sok szokatlan élményt, amivel egyetlen nap alatt gazdagodtunk.

·         Május 13-án a városi futóversenyen és majálison is ott voltunk. Játékos és esős délelőttre emlékszem.

·         Az idei tanév élményszerzésének csúcspontját, a Magyarkertbe való látogatásunk jelentette, egészen pontosan Kis-Magyarország Botanikus Kertjébe Jakabszállás mellett. A tagozat teljes létszámmal megszállta május 24-én MagyarországotJ, azaz megismerkedhetett az ország domborzatilag és vízrajzilag hű és kicsinyített másával, igencsak szokatlan perspektívában. Egy alternatív földrajzórát kerekítettünk kollégáimmal, ahol tankönyv nélkül fedezhették fel gyermekeink az ország folyóit, állóvizeit. Nagyon élvezték a keresgélést, meglepő volt látni felfedezni akarásukat, még a nyolcadikosok is lázasan kutattak. Az óriásira nőtt tavirózsák és az élő csocsó már csupán hab volt a napi tortán.

·         Nekem idén ballagtató és ballagó osztályom volt. A ballagás hetében volt tennivaló bőven. Elbúcsúztak a nyolcadikosok az őket tanító pedagógusoktól, hozzám is szólt búcsúzó szavuk. Megható délután volt. Ezt a napot egy közös vacsorával zártuk a Vino étteremben. Itt nyert értelmet a papírgyűjtéssel és a Reál osztálykasszával gyűjtött pénz. Lázasan készültünk a bankett délutánjára (közösen a három nyolcadik osztály), melyről elmondhatjuk, hogy kellemes perceket okoztunk pedagógus kollégáinknak. A lebonyolításért köszönet és hála a szülőket illeti. A június 10-i ballagás egyszerre volt elegáns, bensőséges és szerethető. Én boldognak éreztem magam.

Köszönetet szeretnék mondani a gyermekek, magam és kollégáim nevében az iskola vezetőségének, a Tanítók Alapítványának az Izsáki Iskoláért Alapítvány kuratóriumának, az SZMK-nak és Izsák Város Önkormányzatának a nekünk nyújtott szóbeli és anyagi támogatásáért. 

Tóth Klára

gyógypedagógus, alapozó mozgásterapeuta

(2015/2016)

·         Fonyódligeti kirándulás

Az a három nap, maga volt a csoda tizenkilenc gyermek számára, akik lehetőséget kaptak arra, hogy a Balatonnál táborozzanak. Egy példaértékű összefogás eredményeként szeptember 17-én birtokba vehettük a Fonyódligeti Erzsébet tábor épületét.

Még 2015 júniusában írtuk meg a pályázatot a kirándulásra, majd néhány hét elteltével jött a hír, hogy sikeresen pályáztunk. A kiírás szerint a tábor minimális önerőt igényelt a családoktól (1.000 Ft/fő), már csak az útiköltséget kellett megoldanunk. Ez már sokkal nehezebb feladatnak bizonyult. Több családnak komoly gondot okozott, akiknek két-három gyermeke is hozzánk jár. Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani Izsák Város Önkormányzatának, a Szülői Munkaközösségnek és a Tanítók Alapítványa Az Izsáki Erdei Iskoláért alapítványnak az önzetlen segítségnyújtásért, mert nélkülük ez nem valósulhatott volna meg. 

Sokat számoltunk és a legkedvezőbb megoldás mellett döntöttünk: menetrendszerinti busszal utaztunk. A közvetlen Kecskemét-Hévíz járat azonban nem jön be Izsákra, ezért szülői segítséggel, autókkal vittük át a gyerekeket Fülöpszállásra, és ott tudtunk felszállni a buszra. Kicsit féltünk a hosszú úttól, de minden a legnagyobb rendben ment. A néhány órás buszozás és 800 m gyaloglás után végre az Erzsébet tábor bejáratához értünk. Regisztrálás után megkaptuk a karszalagokat, amit mindenkinek viselnie kellett a három nap alatt.

A szobák elfoglalása után azonnal indulhattunk ebédelni, ahol rajtunk kívül még nagyon sok diák volt. Ebéd után mindenki elhelyezkedett a szobákban. A lányok egy szobát, a fiúk két szobát is kaptak, valamint a kísérő nevelők is külön szobában aludtak. Az ágynemű felhúzása után, ami külön élmény volt (!), mindenki lefeküdt pihenni egy kicsit.

Majd elindultunk felfedezni a tábort. Rögtön az ebédlő mögött egy szuper játszóteret találtunk. Itt mindenki kipróbálta az összes játékot, még a tanár nénik is. Az igazi élményt azonban a Balaton nyújtotta, amelynek kisétálhattunk a partjára. Először mindenki csak a lábát dugta bele a vízbe a lépcsőről, a bátrabbak azonban ruhástól bele is csobbantak. Az időjárás is a kedvünkben járt, mert igazi nyári meleget varázsolt nekünk. A ruhák lecserélése után finom vacsorával vártak bennünket.

Mivel még senki se volt fáradt, ezért újra a Balaton felé vettük az irányt. Leültünk a parton és a tiszta égbolton a világ legcsodálatosabb naplementéjét nézhettük meg. Az ámulattól szóhoz sem jutottak a gyerekek. Csak ültek néma csöndben egymás mellett és nézték a lemenő nap vöröslő fényeit. Majd ahogy besötétedett, a túlpart fényeiben gyönyörködtünk. Sehogyan sem tudták elképzelni, másnap hogyan fogunk tudni átmenni oda. Egészen sötét lett, mire rá tudtuk beszélni a gyerekeket, hogy induljunk lefeküdni.

Igen ám, de jöttek az újabb meglepetések, pl. az esti fürdés. Több gyerek most látott életében először zuhanyzót. Némedi Jancsi bácsi is igencsak vizes lett, mire minden fiú tiszta lett. Még egy kis esti beszélgetés és irány az ágy. Az izgalmakkal teli nap után nagyon gyorsan elaludt mindenki.

Másnap reggeli után egy hosszabb gyalogtúra várt ránk (4 km). Fonyódra kellett átsétálni a hajóállomásra, hogy átmehessünk Badacsonyba. A gyerekek nagyon izgatottak voltak, azt kérdezgették, hogy fogunk beszállni a hajóba? Beúszunk? Aztán megoldódott minden. Szépen sorba álltunk és a hídon keresztül beszállhattunk. Az időjárás most is kedvezett nekünk. Fent ülhettünk le és körbe láthattuk az egész tájat. Megérkeztünk Badacsonyba, ahol eltöltöttünk egy egész napot. Felfedeztük a parkot, ahol megettük a hidegcsomagot, amit készítettek nekünk a konyhás nénik. Majd a gyerekek találtak egy kötelet, amit előző nap az iskolások felejtettek ott a parkban, és nagy kötélhúzó versenyt rendeztek. Azután egy nagyon szuper játszótérre értünk. Itt megpihent a társaság. Volt, aki a nagy izgalom hatására úgy elfáradt, hogy elaludt a padon vagy a csúszdán. Jó volt látni, ahogy a nagyobbak együtt játszottak a kicsikkel és nem kellett rászólni senkire, mindenki vigyázott a másikra. Délután indulás vissza Fonyódra. Ugyanazzal a hajóval mentünk vissza, amivel délelőtt jöttünk. Ez felejthetetlen élmény volt a gyerekek számára. Egy gyerek kivételével a többiek most ültek életükben először hajón. Azóta is többször emlegetik a gyerekek, hogy milyen jó volt.

De még nem volt vége a jónak! Vacsora után újabb megmártózás a Balatonban, majd tábori diszkóval zártuk a napot. Harmadnap, a hazautazás napján, a reggelizés után a szobákat rendben átadtuk. Csomagjainkkal a vasútállomást céloztuk meg. Most vonattal utaztunk át Fonyódra, hogy ott eltöltsük az időt a busz indulásáig hazafelé. Az időjárás reggel megtréfált bennünket, mert az éjszaka lehűlt a hőmérséklet és hűvös lett, ezért a balatoni fürdőzésről le kellett mondanunk. Helyette viszont egy spéci játszóteret vehettünk birtokba a várakozás óráira. A nagy kalózhajón a gyerekek órákig játszottak. Igazi drámajáték volt!

Azután még egy séta a mólón és búcsúpillantások a Balatonra. Buszra szálltunk és hátunk mögött hagytunk mindent. Este 8-ra érkeztünk Fülöpszállásra, ahol a szülők már nagyon vártak bennünket. Életre szóló élményekkel gazdagodva érkeztek haza a gyerekek. Bármikor visszamennénk és megismételnénk, annyira jó volt. Sokat adott mindnyájunknak.

Köszönetet mondunk mindenkinek, aki egy picit is tett ahhoz, hogy az iskola eltérő tantervű tagozatán tanuló gyerekek is lássanak valamit és tapasztaljanak abból a világból, amely eddig sokaknak csak filmekből és könyvekből adatott meg.

Tóth Klára és Terecskei Zsoltné gyógypedagógusok

 

·         „Opera-Kalandorok” Budapesten

A sikertörténet tavasszal kezdődött. Ez év március elején kaptunk egy lehetőséget (egészen pontosan Bíróné Szilvike kollégám adta át), hogy részt vehetünk a Magyar Állami Operaház főigazgatója által kiírt „Opera-kalandok” című videó-pályázatban. A feladat azt jelentette, hogy Mozart: A varázsfuvola című művét, általunk kitalált módon feldolgozott rövid részletét youtube-ra kell feltölteni és továbbítani az illetékeseknek. Az iskola eltérő tantervű tagozatának mindkét csoportja nyitott volt a feladatra és lelkesen hozzá is fogtunk a munkálatokhoz. Néhány órát szenteltünk a megbeszéléseknek, zenehallgatásnak és a próbáknak, melyet egy egész délelőttös „filmforgatás” követett. Ezúton is köszönjük Némedi Jánosnak a hozzáértő és kitartó munkáját! A fotósunk Csavajda Márta volt, neki is köszönjük!

A kb. 10 perces felvétel határidőre fel is lett töltve és jöttek a szavazatok - meglepően szép számban…. Mi meg boldogok voltunk. Köszönjük mindenkinek, aki egyetlen eggyel is hozzájárult a sikerünkhöz.

Nem kis öröm volt számunkra az sem, hogy alkalmunk adódott a történetet a művelődési ház színpadán élőben is bemutatni, az áprilisi alapítványi műsor keretein belül. Mi tagadás, ez újabb kihívást jelentett a csoport számára. Bár kihívás volt, viszont sikerélménnyel zárult, amiből ritkán jár ezeknek a gyerekeknek. És a történet java még csak ezután következett.

Május végén jött egy elektronikus levél az Erkel programirodából, melyben június 22-én este 19 órára szeretettel várják a felvételen szereplő tanulókat, a háttérmunkálatokban részt vett személyeket és a felkészítő tanárokat egy opera előadásra. Volt nagy öröm ismét!!!! Valósággá vált az addig csak lehetőségként emlegetett nyeremény!!!! Megérintette a gyerekeket annak a gondolata, hogy érdemes dolgozni, hiszen a befektetett energia immáron többszörösen megtérült. A közös munkánknak eredménye lett és nem is akármilyen.

A következő feladat az utazás megszervezése volt. Tudvalevő, hogy egy budapesti színházlátogatás pénzbe kerül, még akkor is, ha az előadásra meghívottak vagyunk. Azonban az önzetlen segítségadás, ami mindvégig jelen volt a csoport életében, most is megmutatkozott. A Tanítók Alapítványa Az Izsáki Erdei Iskoláért - jóvoltából, amit ezúton is hálásan köszönünk, és némi önerőből június 22-én 15 órakor magunk mögött hagyva lakhelyünket, felutaztunk Budapestre. A főváros sok gyermekre hatalmas hatással volt, többen most látták életükben először. A budai oldalon araszolva megcsodáltuk a Dunát, a hidakat, az Országházat és belekóstoltunk a délutáni „csúcsba” is az EB idején. Mondanom sem kell, vagy néma, álmélkodó csend uralkodott a buszon vagy kérdések áradata. Az Erkel színházhoz érve már mindenkinek hevesebben dobogott a szíve. Az izgalom csak akkor fokozódott, amikor elfoglaltuk helyünket és lekapcsolták a fényeket….. A színpadon  csodálatos díszlet és a zenekari árokból felcsendültek a Rigoletto első akkordjai.

Hogy ott akkor mibe csöppentünk, azt talán mostanra sikerült csak feldolgozni. Ami mögöttünk van, az egy három felvonásos, olasz nyelven előadott, magyarul feliratozott operaelőadás. Ne gondolja senki, hogy ez lehetetlenség! Nem, ez megtörtént és még jó, hogy velünk történt!!!! A gyermekek kellő fegyelmezettséggel, udvariassággal és tisztelettel ülték végig. Elmondhatjuk, hogy sokunk komfortzónáján kívül esett ez a történés, azonban élmény volt, közös élmény, ami a csapatot összekovácsolta és nem utolsósorban tanulni lehetett belőle nagyon sokat. Hazafelé buszunk megállt a kivilágított Hősök terénél, ahonnan megleshettük a fényben pompázó Vajdahunyad várat is….. Tény, hogy elfáradtunk, hiszen éjjel érkeztünk haza. De nagyon megérte.

Köszönet a közreműködő kollégáknak, kísérőknek, és az iskola vezetőségének, hogy engedélyezték a tanévzáróról való távolmaradásunkat. Rendhagyó módon, a buszon osztottuk ki az év végi bizonyítványokat.

Elmondhatom a magam és kollégáim nevében, hogy nekünk legalább akkora és tanulságos élmény volt, mint a gyermekeknek, és általuk mi is sokat töltődtünk.

Tóth Klára gyógypedagógus/osztályfőnök